Mi történik érzelmi szinten a gyermekünkben, ha túl bizalmas viszonyt alakítunk ki vele? Hogyan változik meg a kapcsolatunk, ha túl szoros, nem a korának megfelelő érzelmi kapcsolódás jön létre, és ártunk-e vagy használunk azzal, ha mindent „őszintén”, már-már túl őszintén megosztunk vele?
Mindnyájunk alapvető igénye, hogy egyfelől képesek legyünk félelmek és játszmák nélkül kapcsolódni másokhoz, másfelől, hogy elfogadásra találjunk. Sajnos, bizony, rosszul funkcionáló kapcsolatainkban is hajlamosak vagyunk foggal-körömmel ragaszkodni egy-egy egészségtelen működésmódhoz. Vajon milyen tényezők állhatnak a háttérben?
A kijózanodás egy szakasza szorongásoldó hatású, a másnaposság megszűnése pedig megkönnyebbülést hoz – ezzel is magyarázzák szakemberek, hogy olyan sokan részegednek le újra és újra. Mit kell tudni a macskajaj fizikai és pszichés tüneteiről? Kiknél erősödik fel ilyenkor különösen a szorongás? És miért nem könnyű az első néhány pohár után abbahagyni az ivást?
A gyógyszeres leszoktató terápiákban nagyon jó eredményeket elért orvos, addiktológus évtizedek óta segíti a média munkáját azzal, hogy naprakész információkat szolgáltat az ország szenvedélybetegségeiről. (Az interjú a 2014/2 HVG Pszichológia Extra magazinban jelent meg)
A korlátlanul és ingyenesen elérhető információ korában magától értetődő, hogy önállóan keressünk megoldást minden problémánkra, az autónk szerelésétől a háztartási tippeken át egészen az egészségünkig. Működhet-e a közösségi tudásmegosztás, lehet-e a csináld magad diagnózisban gondolkodni, ha a mentális egészségünkről van szó?
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni? Még soha nem volt ennyi eszközünk és lehetőségünk a testünk karbantartására. A különböző divatdiéták és fitneszirányzatok a virágkorukat élik. Sokan újabb és újabb módszereket, éppen felkapott diétákat próbálnak ki, azonban ezek csak átmeneti megoldást nyújtanak. A leadott kilók gyakran megtöbbszöröződve térnek vissza, és sokan egyre reménytelenebb küzdelmet folytatnak a testsúlyukkal és önmagukkal.
A szenvedélybeteg nők és férfiak specifikus megközelítése még gyermekcipőben jár. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy igen nagy különbségek vannak a nők és férfiak mint függők között.
Komoly probléma, hogy míg az alkoholfogyasztással szemben túlzottan elnéző a társadalom, az alkoholbetegséget stigmatizálja. De miért kerül spirálba az, aki csak egy kicsit szeretné jól érezni magát az italtól? Mik a különbségek és a hasonlóságok a viselkedési addikciók és a szerhasználati zavarok között? És milyen addikciókra kellene a „száraz novemberhez” hasonló kampányokkal nagyobb társadalmi figyelmet irányítani?
A humorista nevét az is ismeri, aki nem megszállott rajongója a stand-upnak. „Nem kell attól félnem, hogy kiadom magam, hisz ugyanabból az anyagból vagyunk mindannyian” – mondja, és műsoraiban őszintén beszél sok mindenről, amiről amúgy „nem szokás”.
Abban a családban, ahol szenvedélybeteg valamelyik szülő, a gyerekek különféle szerepeket felvállalva próbálnak lavírozni, figyelmet szerezni vagy észrevétlenné válni. Melyik gyerekekből lehetnek később a munkamániások, és kikből a humoristák? Miért jó, ha vannak testvérek is az ilyen családokban? Milyen negatív következményei lehetnek felnőttként egy ilyen gyerekkornak, és milyen ajándékokat tapasztalhatnak meg az érintettek a gyógyulási folyamat során?
Meggyógyulhat-e egy szenvedélybeteg? Vagy nála is „tünetváltás” következik be, azaz kigyógyul ugyan az egyik szenvedélybetegségéből, de másik alakul ki?
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
A teljes tiltás következménye sokszor hazugság – hangsúlyozzák kérdésünkre pszichológus és pedagógus szakértők. Véleményükből kiderül, hogy mit kellene valójában megtanítani az okoseszközökről, melyik korosztályra kell a függőség miatt különösen figyelni, milyen otthoni és társadalmi minták hiányoznak a helyes telefonhasználat elsajátításához, és miért fontos, hogy a gyerek lássa, a szülőnek vannak offline örömforrásai is.
Mindenről az jut az eszünkbe, vagy egyáltalán nem jut eszünkbe? De mit takarnak a végletek? Egy biztos, a szexfüggőség ugyanúgy megkeserítheti az életet, mint az aszexualitás.
Manapság mintha sulykolnák belénk a szenvedélyt, hogy az szexi, menő, miközben igen erős negatív kicsengéssel is hangoztatjuk. Mi valójában az a rejtélyes szenvedély, amelytől függővé válhatunk, de a szabadságunkat is tőle remélhetjük?
Három megtörtént eset alapján keresem a választ arra a kérdésre, összetarthat-e két embert a szex. Mekkora szerepe van a szexualitásnak a szeretői kapcsolatban?
Beszélgetés a valóságról, az akaratról és az akarat rendellenességeiről
Más függőségét viszonylag könnyen észrevesszük, de vajon meglátjuk-e az önmagunkét? Égetően fontos lenne, hiszen ez a szabadsághoz vezető út első lépése.
Sokunk életében eljön az olyan korszak, amikor alapkérdéseket teszünk fel magunknak: ezt akartam, így akartam, így folytatom, ennyi volt? Másoknál csak az a furcsa érzet jelentkezik, hogy valami nem klappol, másra van szükségem.
Lefekvés előtt a telefonunkat nyomkodjuk, ébredés után pedig rögtön érte nyúlunk? Szorongani kezdünk, ha észrevesszük, hogy nincs nálunk a mobilunk? Érdemes átgondolnunk a viszonyunkat, és visszavenni az irányítást.
